A noninvazív képalkotó vizsgálatok között egyre több szakmai irányelv hangsúlyozza a kardiovaszkuláris MRI potenciális szerepét. A vizsgálatok az „MR-biztos“ implantátumok terjedésével, illetve újabban bevezetett vizsgálati technikákkal már akár súlyos állapotú betegek esetében is biz­tonságosan elvégezhetők. A cikkben konkrét eseteken keresztül mutatunk rá a kardiális MRI diagnosztikai jelentőségére.

Az egészséges populációt érintő állapotfelmérésekkel, a kockázati tényezők felmérésével, a megfelelő korai intézkedésekkel látványosan csökkenthet­nénk a kardiovaszkuláris betegségekkel összefüggő terheket. 

Az agyi struktúrákból kiinduló primer intrakraniális tumorok ritkák, ötéves túlélési arányuk 33,4%. Osztályozásuk hisztopatológiai és immunhisztokémiai kritériumok alapján történik. A daganat gyanúját képalkotó (pl. gadolíniumos MRI) és kórszövettani vizsgálattal lehet meg­erősíteni vagy kizárni. Nincs specifikus képalkotási jel a primer agyi daga­natok, az áttétek és a nem neopláziás elváltozások elkülönítésére. A kezelés magába foglalhat műtétet, sugárkezelést és kemoterápiát. 

A bőr- és lágyrészfertőzések között egyszerű és szövődményes (nekrotizáló vagy nem nekrotizáló), illetve gennyes és nem gennyes fertőzéseket kü­lönböztetünk meg. A közösségben szerzett fertőzéseket legtöbbször methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus vagy béta-hemolitikus Streptococcus okozza. A szövődményes fertőzések szisztémás gyulladásos reakció szindróma formájában jelenhetnek meg. 

Az akut pankreatitiszt legtöbbször epekő vagy krónikus alkoholfogyasztás okozza. A diagnózishoz három jel/tünet (hasi fájdalom, a szérumban három­szoros amiláz- és/vagy lipázszint, képalkotáskor jellegzetes elváltozások) közül kettőnek kell jelen lennie. A kontrasztanyagos CT jól jelzi a súlyosságot és a prognózist. A kezelés kezdetén fontos a fájdalomcsillapítás, a folyadék­pótlás és a bél nyugalomba helyezése. Az első 48–72 órában monitorozni kell a beteget. Ha a belet tartósan nyugalomba kell helyezni, enterális táplálás mellett kevesebb a szövődmény, mint parenterális tápláláskor. Epekő okoz­ta pankreatitiszben az endoszkópos retrográd kolangio-pankreatográfia csökkentheti a kórházi tartózkodás időtartamát és a szövődmények arányát.

A radiológiai vizsgálatok során egyre gyakoribb a daganat gyanúját keltő mellékle­let: incidentalóma. Az orvosnak gondolnia kell az ilyen lelet kockázatára a képalko­tó vizsgálatok indikálásakor. A betegek azt feltételezhetik, hogy az incidentalóma rák, és könnyen lehet, hogy nincsenek tisztában az ismételt képalkotó vizsgálatok­kal járó sugárterhelés kockázataival.  

 A képalkotó eljárások fontos szerepet töltenek be a reumatológiai betegségek diagnózisában és kezelésük követésében. Az ultrahang nélkülözhetetlen az ízületi és vaszkuláris betegségek, az MRI a csonteróziók és a csontvelőödéma kórismézésében. A kapillárismikroszkópia a kötőszöveti betegségek (pl. szisztémás szklerózis) korai diagnózisát és kezelésének követését segíti. A kettős energiájú CT (DECT) kimutatja az urátkristályokat. 

A spontán intracerebrális vérzés (ICH) definíció szerint az agyszövet nem traumás eredetű vérzése, a stroke legpusztítóbb, legtöbb életet követelő formája, mely évente körülbelül 1 millió embert érint világszerte. 

Másodlagos hypertonia esetén potenciálisan korrigálható ok áll a magas vérnyomás hátterében. Ilyen etiológiára utalhatnak a tünetek, a fizikális leletek vagy a laboratóriumi eltérések. Másodlagos hypertonia lehetőségét kell mérlegelni, ha a hypertonia terápiarezisztens, illetve fiatal vagy idős korban kezdődik. Gyermekkori hypertonia hátterében mindig keresni kell a kiváltó okot; leggyakrabban veseparenchima-betegségre derül fény.

A petefészekrák a női daganatos betegségek mindössze 3%-át teszi ki, de a női daganatos halálozás ötödik leggyakoribb oka a tüdő-, az emlő-, a colorectalis és a hasnyálmirigyrák után. Az utóbbi két évtizedben alig csökkent a betegség előfordulása, és a halálozási arány is lényegében változatlan maradt.